Az interjút készítette Porkoláb Gyöngyi.

P.GY. Rápillantottam a Vágj bele sorozat első beszélgetésének címére, amely „Új utak” volt. Azt mondtam magamban, hogy Bingó!, hát ez most Balogh Károlynak kiváló téma. Saját, sikeres vállalkozásotok van Nyíradonyban, jelentős export forgalommal, és akkor azt mondja Balogh Károly, hogy elfogadom azt a felkérést, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Hajdú-Bihar vármegyei elnöke legyen, próbálja szolgálni és segíteni vállalkozótársait. Mi jelenti számodra az ’új út’ kifejezést? Gondolom, voltak dilemmáid, meg esetleg voltak tudatos döntésen alapuló gondolatok abban, hogy elvállaltad a jelölést. Mi a te személyes vállalásod a VOSZ helyi vezetőjeként?

B.K. Sokáig gondolkodtam azon, hogy kell-e nekem még valami új feladat, szükségem van-e arra, hogy az életem új irányt vegyen. Többféle ember van. Én azokhoz tartozom, akikben megvan az a fajta vágy, hogy élére álljon programoknak, közösséget képviseljen. Vállalkozóként megéltem az üzleti siker számos fajtáját, átéltem a cégem fejlődését nulláról a piacvezető pozícióig. Ha a saját vállalkozásodban, saját területeden sikeres vagy, akkor a jutalmad a profit, több dolgot tudsz megvenni a boltban, nagyobb házban tudsz élni. De előbb-utóbb az az érzésem támadt, hogy szívesen helyt állnék egy olyan szerepkörben, egy társadalmi szervezetben, ahol tudok segíteni más cégeknek, a társaimat, akiket képviselek, be tudjam vezetni új lehetőségek világába. Azt gondolom, hogy az életem egyik fontos mérföldköve lehet, ha azt az üzleti világot, amiben élek és a társadalmi szerepvállalást, amit nevezzünk VOSZ-nak, vagy Kamarának, nos egy ilyen gazdasági egyesületet, teljes szívből tudok képviselni. A VOSZ személy szerint azért áll közelebb hozzám, mert alulról szerveződik, nem kötelező jellegű. A vállalkozók, akik belépnek, a szervezet mögött az embereket is keresik, és személyesen bennem is bíznak. Ez a fajta felelősség pedig inspirál engem. Egy önszerveződő szervezetről beszélünk, ahol tulajdonképpen egy klub működik, mindenki keresi a másik érvényesülési lehetőségét, de nyilván a saját boldogulása a vezérlő elv. Míg a kamara inkább egy országos központ által irányított nagy rendszer, ami egyébként szintén nagyon hasznos, addig a VOSZ a vállalkozók szövetsége, ahol maga a cég van a fókuszban. Ez nem jelent ellentmondást, inkább azt jelenti, hogy az üzleti témát más módon közelíti meg a két szervezet, viszont az együttműködésünk példaértékű. Mondjuk úgy, hogy jól kiegészítjük egymást!


P.GY.
Szerinted lehet-e a gazdaság folyamatait politikai szerepvállalás nélkül is hatékonyan javítani? Hogyan keres új utakat a VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei elnöke? Miként tud reflektálni akár a politika által meghozott döntésekre, vagy olyan gazdasági folyamatok féken tartására, szabályozására, amire viszont a politikának kell a szabályozórendszert igazítani. Érdekes játék ez, nagyon nehéz kívül maradni ebben az embernek. Látsz, tervezel valami új eszközt, megközelítést, kommunikációt, kapcsolatépítést, ami működhet?

B.K. Ha hiteles a VOSZ vezetése, olyan alapértékekre épít, ami a polgári gazdaság összefüggéseit tekinti alapul. A haszonszerzés, a profit maximalizálása minden tőkés társadalomnak az alfája és omegája. Az alapokat a tőkés vállalkozások teszik le. Tehát igazából minden ország, amely demokratikus úton fejlődik, minden esetben a gazdasági szereplők teljesítményére kell, hogy építsen. A politikának azonban szabályozó szerepe van. Természetesen a vállalkozók életét pozitív vagy negatív irányba befolyásolni tudja mind a fiskális, mind a monetáris politika, és ez így van rendjén, hiszen a kormány az aktuális gazdaságpolitikán keresztül tudja szabályozni a maga számára kijelölt utat. Nekünk ebből ilyen szempontból követő feladatunk van, de attól még a bevétel mínusz költség egyenlő profit egyenletnek mindig érvényesülni kell. Ez alól nem tud megmenekülni se a politikus, se a vállalkozó, se az alkalmazott, mert ez a szentháromság a végén profitra épül, mert azt tudja elkölteni.

Külföldi tőke, munkaerőpiac, KKV szektor

P.GY. 35 éves a VOSZ. Az Országgyűlés döntött arról, hogy minden év decemberének első pénteke a Vállalkozók napja lesz. Nagyon ritka az a pillanat, amikor ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavaz meg bármit a Parlament. Ez olyan volt. Látod-e annak üzenetét, hogy bármilyen oldalon helyezkedjen el egy politikus, fontos, hogy a vállalkozások figyelmet kapjanak, a vállalkozókat segíteni kell, legyen szó a multiszektorról, az erős KKV szektorról, és a mikrovállalkozásokról. Ez az egységes véleményszavazás jelentheti-e azt, hogy könnyebb nektek elindulni és együtt gondolkodni, vagy együttműködni más szervezetekkel is?

B.K. Ez pont megerősíti azt, amit az imént mondtam, hogy a magyar gazdaság alapja a vállalkozások profitteremtő képessége, nem is tudom elképzelni, hogy milyen lelkületű képviselő lenne az, aki nemmel szavazott volna erre. A mai magyarországi gazdasági helyzet abból a szempontból is különleges, hogy tetemes külföldi működő tőke érkezett/érkezik Magyarországra. Óriási világmárkák, brandek érkeznek nyugatról, keletről, és ez együtt jár azzal, hogy az alkalmazottak értéke folyamatosan felértékelődik. Tehát hogyha felülről nézzük a magyarországi gazdasági térképet, akkor nagyon sok multit látunk, abban nagyon sok képzett vagy kevésbé képzett, de mégiscsak jól fizetett, jól motivált szalagmunkást, ehhez viszonyítva egyre kisebb befolyású kis- és közepes méretű vállalkozást (KKV). Ez nyilván felülről nézve látszik elsőként így. Hogyha megnézzük az összefüggéseket, akkor a vállalkozóknak ez nemcsak kockázatot jelent, hanem egyben lehetőség is arra, hogy beszállítóvá váljanak a multinacionális beszerzési láncban. Információm szerint a magyar gazdaságpolitika érzékelte a hazai KKV-ra leselkedő veszélyt, és azt is, hogy erős hazai vállalkozói szektor nélkül nem sokat ér a sok multi. Érzékeljük a kormányzati kezdeményezéseket. Az én egyik fő feladatom, hogy ezek a lehetőségek eljussanak a VOSZ tagjaihoz, megértsék azokat és sikeresen abszolválják!

P.GY. Érdekes, hogy a külföldi tőkebefektetések aspektusából közelítetted meg ezt a kérdést!

B.K. A külföldi tőkebeáramlás felszínre hozta a közgazdaságtan egyik alaptörvényét, ami arról szól, hogy mindent a kereslet és a kínálat irányít. Ez a munkaerőpiacon is érvényes. Ha sok munkaerőre van szükség, mert sok üzem épül, akkor megnő a munkaerő iránti kereslet, nő a bérszínvonal. Ha recesszió van, csődöt jelentenek a cégek, akkor megnő a munkanélküliség, csökkennek a bérek. Ezen tények ismeretében nyilván az a helyes gazdaságpolitika, ami a munkahelyek számát erősíti. Na, itt most ez történt, gyakorlatilag hiány van a munkaerőből, csak az nem dolgozik, aki nem akar! Én személyesen ezért támogatom azt a folyamatot, amit illik ma nem szeretni, ez a külföldi munkavállalók igénybevétele, pedig, ha az államilag szabályozott módon történik, akkor ez a folyamat piacszerű, logikus és a növekedés fontos motorja lehet. Nem szabad ezt a kérdést átpolitizálni, hagyjuk a piacokat a gazdaság tézisei szerint működni!

P.GY. Milyen veszélyekkel jár ez a ’logikus’ folyamat a KKV tagjaitok számára?

B.K. A kockázat nyilvánvaló: állami vagy helyi szabályozók nélkül a gazdasági logika szerint a munkaerő el fog indulni a kevésbé versenyképes cégektől a multik irányába. Ha teljes mértékben szabályozatlanul hagyjuk a gazdaságot, egyszerűen a kis versenyképtelen vállalkozások veszteségesek lesznek, bezárnak, a munkaerő megy a sikeres cégekhez, a tulajdonosok pedig jobb esetben beáll alkalmazottnak. Szomorú opció, meg kell előznünk! Magyar vállalkozások nélkül nincs nemzeti jövőnk!

P.GY. Nem zajlik ehhez hasonló folyamat már most is Debrecen gazdasági fejlődése kapcsán?

B.K. Bizonyos módon ez már zajlik, de még nem ért olyan szintre, ami az én fülemhez eljutott volna, azt már valószínűleg hallottam volna. Jelenleg ott tartunk, hogy csökken a profit, a vállalkozók törik a fejüket, hogy lehetnek hatékonyabbak. Ezzel szerintem nincs gond, sőt versenyképesebbek lesznek ezek a cégek. Azt hiszem, hogy akik nem törik a fejüket, csak sopánkodnak könnyen veszélybe kerülhetnek, gyorsan megbillenhet az egyensúly! Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt a helyzetet előzzék meg, jöjjenek el hozzánk az irodába, hadd segítsünk.

Szorgalommal eredmény

P.GY. Vendégem volt Marosi László is, aki a VOSZ Pest vármegyei elnöke. Beszélgetésünk egyik kulcsmondata az volt, hogy „Szorgalmas munkával mindig el lehet érni az eredményt”. Az a munkaerő vándorlási, elszívási folyamat, ami elindult a nagy cégek beáramlásával felveti a kérdést, elég lesz-e gyermekeinknek azt tanítani, hogy „Szorgalmas munkával az eredményt el tudod érni.” Lehet, hogy erre azt mondják, hogy hát szorgalmas munkával? Van-e valami más recept még? Van valami igazodási pont, amikor keresgéljük az egyensúlyt, a megoldást a munkaerőpiac elszívó erejére?

B.K. Azt gondolom, nagyon szigorú törvények uralkodnak a gazdaságban. Amit említettem az előbb, hogy azok a cégek, amelyek nem elég erősek, nincs tartalékuk, nem elég versenyképesek, nos azoknál óhatatlanul be fog következni az, hogy lassacskán elveszíti a munkavállalóit, vagy elkopik a nyereség. Mit tehet, ha látja, hogy szűkül az út? Ha időben tud reagálni és felismeri a lehetőségeit, akkor soha nem késő váltani! Debrecenben például az EDC nevű cég folyamatosan keresi a KKV szektor és a multik közötti együttműködés lehetőségét. Nem szabad várni egy percet sem, ha azt érzékeli a vállalkozó, hogy rossz irányú folyamatok indultak el. Gyakorlatilag a VOSZ iroda is azért jött létre, hogy segítsen a cégeknek. Ne becsüljük le azt a gyakorlati tapasztalati hátteret, ami a szervezetünk mögött áll! A szorgalmas és magát folyamatosan képző cégtulajdonos egyik fontos ismérve az, hogy tud alkalmazkodni a változó üzleti környezethez!

Erős vállalkozás

P.GY. A Covid óta megfigyelhető egy olyan trend, hogy már nem tudnak 5 évre tervezni a vállalatok, rugalmasságra és alkalmazkodásra van szükség a részükről. Talán egy-másfél év az, ami távlatában tudnak gondolkodni. Felmérések mutatják, hogy azok a cégek tudták túlélni a Covid időszakát, akik stratégiailag erősek voltak. A te véleményed szerint, mi mondható ma erős vállalkozásnak? Miben tud segíteni a VOSZ azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek, nem annyira stabil alapon jöttek létre és törekedni szeretnének arra, hogy vállalkozását megerősítse a piachoz való alkalmazkodás mentén?

B.K. Igen, több ilyen érdekes példát tudok mondani. A kínálati görbék tologatása után induljunk el abba az irányba, hogy közérthetők is legyünk. Nyíradony a raklapgyártás fellegvára. Köztudott, hogy most az építőipar visszaesett, alapvetően a fogyasztás mérséklődött, ennek számos oka van, többségében külső okok. Ahogy az építőipar meg egy-két stratégiai iparág visszaesik, a raklap azt egyből érzi. Következésképp Nyíradonyban jól érzékelhető a gazdaság megtorpanása. Hogyan reagálnak erre a helyzetre a piac szereplői? A különféle raklapgyártók? Van, aki az üzembezárás mellett dönt, van, aki jelentősen mérsékli a termelését, viszont van egy olyan raklapgyártó is, aki meg épp most begyújtotta rakétáit, elővette a tartalékait és új piacokat kezdett el nézni. Megvizsgálta, hogy milyen területeken tud új vevőket találni, hol pezseg a gazdaság, egyszóval, hogy tud változtatni a sok éves gyakorlatokon. Talán nem véletlen, hogy megtalálta Debrecent, mint a fejlődés régiós motorját. Szeretett volna erre a sikerre rákapcsolódni. Ez a fajta tulajdonosi magatartás az, ami kiválasztja a különböző válsághelyzetben levő iparágak szereplőit, hogy ki az, aki tud alkalmazkodni, aki képes felülről nézni a gazdaságot, ki az, aki kutatómunkát végez, ki az, aki azt mondja, hogy oké, ebbe az irányba most akkor nem tudok továbbmenni, inkább nézzük meg, hogy hogyan tovább, hogy tudok a siker része lenni. Ez egy kiragadott példa volt. Kérdezted Gyöngyi, hogy a VOSZ-nak milyen szerepe van ebben? Többször kerestek meg úgy gazdasági szereplők, hogy egy szinten megrekedt a cégük fejlődése. Egy hatékonyan működő cég megvalósítása nem egyszerű feladat. A KKV szektorban nagyon ritka az, amikor egy nulláról induló családi cég ideálisan tud növekedni. Általános hibák szoktak lenni a következők: a tulajdonos akar mindent csinálni, one-man-show a cég, vagy a szervezet nem ideális módon fejlődik, a dolgozók nem tudják pontosan, hogy ki alá tartoznak, nem motiváltak, elmarad a termékfejlesztés, elmarad az önköltség fejlesztés, nincs konkurencia elemzés, egyszóval egy profi cég számos kihívással néz szembe! Számos gazdasági kérdésben kérik a VOSZ szerepét, azt gondolom, hogy nálunk megvan az a képesség, hogy jó válaszokat is fognak kapni. Van egy olyan hétpróbás tanácsadó csapatunk, akik jól fel vannak vértezve multi gyakorlattal! Képesek vagyunk arra, hogy azokat az eszközöket, ami a multiknál jól működő recept szerint működik át tudjuk tenni egy másik cég logikájába, akár egy KKV cég logikájába is. Gondoljuk csak el, hogy van egy multi. Ő képes arra, hogy a világ bármely pontján egy polcról levett könyv alapján felépít egy gyárat, és egy polcról levett modell alapján felépít egy szervezetet és a vége az, hogy ugyanolyan jól működik az az autó, ami kigördül Kínában, mint amelyik kigördül Latin-Amerikában. Hogyha ezeket megtanuljuk…

P.GY. A munkaerőpiac bővülése mellett további transzferhatásai lehetnek a nagyvállalatok bővülő tevékenységének Debrecenben és környékén, egyik ilyen lehet például az alapanyagok, illetve késztermékek szállítása kapcsán a közlekedés. Ez az átlagember mindennapi szokásait is átírhatja. Mit látsz ezzel kapcsolatban? Mégiscsak fontos talán, hogy hosszabbtávú stratégia mentén is gondolkodjunk?

B.K. Én azt gondolom, hogy a magyar gazdaságpolitika feladata az, hogy ezeket a hosszú távú terveket jól megfogalmazza és a vállalkozó jól érezze magát. Mondok erre egy példát és visszatérve megint arra, hogy milyen veszélyekkel jár a debreceni és vármegyei vállalkozók számára ez a fajta gazdasági növekedés. Hogyha azzal szembesülnek a vállalkozók, hogy megduplázódik a bér – mondok egy nagyon profán példát -, szerintem egyébként nem fog, hiszen a multik nem azért jönnek ide, hogy dupla bérrel szembesüljenek. Tehát, hogyha megduplázódnának a bérek, akkor azért könnyen ki lehet számolni, hogy olyan cégek is bajba kerülnének, akik most prosperálnak. Sok olyan céget is tudok említeni, akik családi cégek, vagy attól egy kicsit már nagyobbak, 30-50 fős cégek, ezeket kell nagyon-nagyon megvédenünk. A családi cégek az igazi értékek Magyarország számára. Ezeket kell jól megtalálni a gazdaságpolitikának, hogy hogyan tud a 30 fős családi cég sikeres nagyvállalattá válni. Erre nagyon sok példát láttunk itt egyébként a környéken az élelmiszeriparban. Van arra példa, hogyan tudnak több ezer fős cégekké válni magyar családi cégek. Hogy tudják ezek a családi cégek sikeresen felvenni a versenyt és exportorientált, sikeres vállalattá válni. Ezt a témát rendszeresen megvitatjuk a VOSZ elnökségben. A VOSZ hidat tud képezni a döntéshozó minisztériumok irányába is. Mint hiteles társadalmi szervezet előtt nyitva áll a politikai szereplők ajtaja. Amit egy kis cég nem tud megtenni, azt egy integráló szervezet meg tud. Mondok egy példát. Hogyha azt látjuk, hogy a bérversenyben alulmarad a családi cég, akkor miért ne lehetne bevezetni olyan új eszközöket a bérezésbe, mint például egy ’KKV SZÉP kártya’, amelyek csak a KKV cégek számára elérhetők és kizárólag ezeket a kártyákat lehetne a család fenntartását biztosító alapvető élelmiszerre fordítani. Ha például a magyar KKV szektor 200 főig a SZÉP kártyát igénybe veheti a dolgozójának úgy, hogy azt élelmiszerre költheti, miközben a nagyvállalatok nem, akkor azt mondom, hogy például ez egy gazdaságpolitikai eszköz lehet arra, hogy segítsük a családi cégeket, hogy az ne rokkanjon bele a bérköltségeibe.

Lokális-országos

P.GY. Látsz-e különbséget a régióban működő vállalkozások előtt álló kihívások tekintetében, az országoshoz viszonyítva. Nem elég lokálisan gondolkodni. Az országos kihívások, trendek hatnak a helyire, vagy akár a helyiek hatnak az országos folyamatokra. Hogy látod ezt a hatást?

B.K. Debrecen kívülről nézve borzasztóan fejlődik, belülről nézve még jobban. A debreceni gazdaságfejlesztést irányító városvezetés rendkívül dinamikus. Szerintem nagyon sok multival találkozhattak az elmúlt években, mert ugyanolyan dinamikusak, mint a beérkező vállalatok, elég velük tartani a lépést. Ezt jó értelemben mondtam.

P.GY. Hatottak egymásra?

B.K. Maximálisan! Itt a városban tényleg multi környezet van, egymásnak adják a kilincset a nemzetközi vállalatok vezetői és mindennapos az is, ha nagykövet érkezik a városba. Az is teljesen normális, hogy a város vezetői folyékonyan beszélnek angolul. Képzeld el, hogy ha elindul minden tervezett gyár a városban, ötszörösére fog nőni a gazdasági teljesítmény. Ez a páratlan teljesítmény természetesen hatással van a mi VOSZ csapatunkra is, máshogy tekintenek ránk a budapesti központból, sokszor mi vagyunk a pilot project-ek alanyai. Én ezt kihívásnak tekintem és fokozott teljesítményre sarkall. A napokban megnyitottuk a Piac utca 41. szám alatt a vállalkozás fejlesztési VOSZ Pont irodánkat, itt szoktunk tanácskozni a vármegyei elnökség tagjaival! Izgalmas munkatervvel érkezünk, hogy a céljainkból tettek, a tettekből sikeres cégek jelezzék az utunkat.

P.GY. Országos hálózat részeként nyílnak meg a VOSZ pontok?

B.K. Igen, ez egy stratégia része, a VOSZ új arca. A VOSZ Pontok feladata, hogy a Széchenyi Kártyát igénybe vevő cégek kezét megfogva ismerjék meg a vállalkozások problémáit és segítsük őket számos olyan szolgáltatással, ami jelentősen javítja a cégek erősségeit. Kevesebb kockázat, több lehetőség. Igyekszünk a rendezvényeinken keresztül a VOSZ Pontokba becsalogatni minél több céget, akkor is, ha nincs hitel ügyintézési problémája! Beszélgetünk velük, megvizsgáljuk hogyan tudjuk beintegrálni őket a multirendszerbe stb stb. Magyarul egy inkubátorszerű iroda lesz ez.

P.GY. A VOSZ mellett a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, a FIVOSZ a fiatal vállalkozókat igyekszik segíteni. Kit lehet ma fiatal vállalkozónak tekinteni? Hogyan, miként mutatják magukat a piacon a fiatal vállalkozók? Más munkavállalói attitűddel jelennek meg a piacon? Hogyan integrálódnak egy nagy munkavállalati struktúrába? Sok kérdés merül fel ezzel a témával kapcsolatban és még a startupok világáról nem is beszélünk. Ami egyértelműen a fiatalok műfaja volt, ma pedig már 40-50 évesek is lehetnek startupperek.

B.K. Én azt gondolom, hogy a fiatalok vállalkozóvá válása fontos folyamat, és ahogy korábban említettem, nem mindegy, hogy Magyarország a munkavállalók országa lesz, vagy pedig elindulnak olyan folyamatok, hogy fiatal emberek, megértve a világ folyamát, az innovációs lehetőségeket, önállóan képesek a nemzetközi piacra belépni. Ma már valóban jól látod, hogy a startupok világában nem korlátozódik az országon belülre a piac, hanem itt meg lehet az egész világot hódítani. Volt egy nagyon jó beszélgetésem a Debreceni Egyetem kancellárjával. Kimondottan stratégiai céljuk az, hogy ne csak jó mérnököket, jó orvosokat, jó közgazdászokat képezzenek ki a világnak és a környék nagyvállalatainak, hanem igenis a vállalkozóvá válásukat is szeretnék elősegíteni. És ebben a VOSZ együttműködő partner. Az együttműködés alappillérét pontosítani fogjuk, de mindenképpen az lenne az érték, hogyha megtanulnának vállalkozóként gondolkodni azok a tehetséges, huszonéves fiatalok, akik aztán később majd lehetnek a jövő munkáltatói és versenyre tudnak kelni a nagy cégekkel. A fiatalok jobban értik azokat a folyamatokat, amelyeket az 50 pluszosok nem. Ez nyilvánvaló. Mi még mérőszalaggal a zsebünkben mászkálunk, ők pedig már mindenféle kütyüvel a zsebükben. A FIVOSZ-nak az a fő küldetése, hogy a fiatalembereket bevonzza egy olyan érdekközösségbe, egy olyan rendszerbe, ahol példákat tudnak mutatni és nagy cégek fejlődési modelljét vonzóvá tenni számukra. És hogyha ez megvan, akkor ez egy tökéletes inkubátor ahhoz, hogy utána a tehetségesek lássák, hogy mi az az út, amit nekik követni kell majd. Úgyhogy csak így tovább FIVOSZ!

Mindenbe belekóstolni

P.GY. Van egy közös ismerősünk Mautner Zsófi, aki, amikor a vendégem volt azt mondta, hogy „Minél többet kóstol az ember, annál nyitottabbá válik.” A fiatalok számára, hogyha azt a terepet tudjuk kínálni – és a Debreceni Egyetem biztosítja számukra azt a nagyon diverz képzési hátteret, ami nyilván szükséges – ahol kipróbálhatják magukat, ahol van egy mentoráló közösség, akkor olyan lehetőségeket kapnak, amelyek például, amikor ti elkezdtetek vállalkozni, nem voltak adottak. Most viszont azt lehet mondani, hogy minél többet kóstol az ember, minél több mindenbe belelát, annál inkább el tudja dönteni, hogy merre szeretne menni?

B.K. A kilencvenes években sem volt rossz kezdő vállalkozónak lenni, mert óriási lehetőségek voltak, hiszen átalakult az egész vállalkozás.

P.GY. Máshogy volt, más lehetőségek voltak?

B.K. Így van. Most azért azt gondolom, hogy nagyon kiforrott és tisztán csillogó tehetségnek kell lennie annak, aki megtalálja egyből az utat.

P.GY. Most nehezebb talán egyből azt az utat megtalálni, amit mondjuk a 90-es években. Mi lehet ennek az oka?

B.K. Az, hogy 8 milliárd ember töri a fejét ugyanazokon a gondolatokon és a lokális már nem lokális. Annyira megnőtt az online világban a piacoknak a mérete, hogy belépni is nehéz, nem csak fogyasztóként részt venni benne, azoknak a fiataloknak van jövőjük, akik nem mindenbe akarnak belekóstolni. Én Zsófinak nagy rajongója vagyok és az ő ételébe mindig belekóstolok majd. Inkább olyanba vágjanak bele, amit utána keményen végigtolnak és nem kapkodnak össze-vissza. Tehát jól találják meg azokat.

P.GY. Ugyanakkor több lábon állni sem rossz A tapasztalat inkább az, hogy kevésbé kitartóak és alkalmazkodóak munkavállalóként ma 20-30 évesek, amint lát egy jobb lehetőséget arrébb áll, viszi a lendület, viszi a piacnak a magasabb minőségű kínálata, adott esetben a bérekben, vagy bármi másban látható lehetőségek? Mégis érződik egy dilemma az egy dologra fókuszálni és a több lábon állni szemlélet között?

B.K. Az a helyzet, hogyha valaki komolyan belekezd egy cégbe, akkor ott fel kell venni egy-két alkalmazottat, bele kell tenni tőkét. Na, most ennek van egy kifutási ideje, mondjuk 3-5 év, mire rájön arra, hogy ez jó vagy nem jó. Hogyha valakinek nagyon sok tőkéje van, meg nagyon sok türelme, esetleg még családot sem szeretne alapítani, akkor lehet nyilván nekifutni sok projektnek, de én azt mondom, hogy jól meg kell határozni az elején, hogy mit akarunk, abba beletenni a pénzt, a családot, illetve az alkalmazotti erőforrásokat. Ha beleásod magad valamibe, akkor 3-5 évig biztos, hogy kell egyensúlyozni, hogy sikeres legyen a céged. Tegyük fel, hogy elkezdesz ebben az iparágban beindulni, lesz mondjuk 50 ügyfeled. Azokat nem lehet egyszerűen csak úgy kidobni, vagy nem komolyan venni, mert akkor az egész egyéniséged, te magad szűnsz meg létezni, hiszen nincs meg a bizalom tovább feléd. Én arra biztatom a fiatal kollégákat, hogy ha van egy jó ötletük, akkor azt járják alaposan körbe, esetleg beszéljék meg a mentorukkal. Ez lehet család, ez lehet egyetem, bárki, és ami a csövön kifér, abba az irányba induljanak el.

Piaci helytállás

P.GY. Ha visszakanyarodunk Debrecen felé, folyamatos kérdés a multi és a KKV szektor viszonya? Hogyan, milyen módon tud az a fajta párbeszéd, az az együttműködés alakulni, ami közös célja a gazdasági vezetésnek és a politikának is? Ugye itt ebben emlegettünk munkavállalókat, akik nem feltétlen helyi merítésből fognak ide érkezni. Ebben milyen módon látsz Te akár valamiféle megoldást, hogy ne hangulatkeltés zajlódjon, hanem megpróbáljuk párbeszéd, szakmaiság szintjén is az érintettekhez eljuttatni a megfelelő információkat?

B.K. Fenntartom azt az álláspontomat, hogy a munkaerőpiacon nagy verseny lesz, tehát azok a cégek, akik versenyképesek, azok tudnak boldogulni, akik kevésbé azoknak ki kell találni, hogy hogy lehet módosítani az üzletmenetüket, merthogy a multikat meg kell értenünk. Ők nem azért jönnek ide, hogy kedveskedjenek a helyi vállalkozóknak, hiszen akkor az ő versenyképességük romlik. Most gondoljuk már el, hogy az autóipari befektető, aki érkezik a városba, ő elkezdene engedményeket tenni, és nem azt nézné, ami racionális, akkor mondjuk ő hosszabb távon globális harcban versenyképtelen lenne az ázsiai gyártóval. És ez pont egy valós példa, mert ezek az európai autógyártók azért óriási konkurenciaharc előtt állnak és 10 év múlva teljesen más lesz az autóiparnak a piaci felépítése, mint ahogy mi azt most látjuk. Ha kimennek a divatból különböző belső égésű motorok, és a hidrogén – tegyük fel, hogy még nem jön be, mert még nem aktuális,- az elektromotorok piacán tulajdonképpen kütyük fognak közlekedni az utakon és azt látjuk, hogy ez Ázsiában mennyire erős. Én azt mondom, hogy itt az óriási tradicionális márkáknak is, akik Európában világhírűek, van egy olyanfajta veszélyérzetük, hogy hogy tudnak majd helytállni a globális piacon. És ameddig ők ezt érzik, addig semmi esély arra, hogy ők bármilyen irracionális módon engedményeket tegyenek a befektetési környezetükben lévő kkv-knak. Tehát mindenkinek, aki be akar kerülni, jobbnak kell lenni, mint a jelenlegi beszállítói környezet.

P.GY. Nemrégiben Debrecenben létrejött egy női vállalkozói platform, a Womanext Üzleti Klub, amely a régió női vezetői, illetve vállalkozói számára kínál találkozási lehetőséget. Ha valaki női vezetőként, üzletasszonyként szeretett volna fejlődni, akkor eddig a fővárosba kellett menni. Most pedig van lehetőség arra, hogy az ország más részeiről is ide jöjjenek tapasztalatcserére, eszmecserére. Az elmúlt 10-15 évben azért nagyon erős női vezetők kerültek jelentős cégek élére, akár olyan ágazati cégek élére, ami talán szokatlan. Hajdú-Bihar vármegyében nagyon sok agrárvállalkozás is van, amelynek női vezetője van, vagy autóelektronikai vállalatok élén is ott vannak a nők. Milyen módon hat szerinted egy-egy női vezető, vagy a nők szerepe a vállalkozásokra? Milyen módon befolyásolja azt a vezetői piacot az a női vezetői attitűd, amely a rugalmasság, az alkalmazkodás miatt talán picit más megközelítést mutat?

B.K. Azt gondolom, hogy semmi különbség nincs ma már férfi és női vezető között. Hogyha ilyen női klubokba ellátogatok, akkor én inkább erősebb egyéniségeket látok sokszor, mint a férfi vezetőknél. Ugye ez egy régi, örökölt hagyomány vagy divat volt, hogy a férfiember viszi tovább a céget, a nő pedig elkönyvelget…

P.GY.A családi vállalkozásnál sokszor ez volt a modell.

B.K. Ez egy teljesen érthető modell, hiszen a gyerekneveléssel járó plusz munkákat általában a nő kapta meg. Ezek azért változnak és én ezt nem tartom feminista modellnek. Ez egy egészséges fejlődés, mert attól még úgyis a nő lesz szorosabb kapcsolatban a gyerekkel, egy kicsit feltehetően itt több munkaórát fog lerakni, de ez csak keményíti őket és szerintem a női vezetők keményebbek, tehát sokkal kevésbé kap szerepet az érzelem, holott azt gondolnánk, hogy de. Ugyanakkor, szerintem a nők azok keményebbek döntésekben, sokkal kevesebb emóciót tesznek a döntéseikbe.

P.GY. A VOSZ-on belül is önálló női tagozat jött létre, és hát egyre-másra keresik is ezeket a terepeket a vállalkozónők is. Beszélgettünk itt racionális helyzetelemzésről. Szerinted a szívnek szerepe van-e ebben, és akkor itt a vállalkozások életében vagy a vállalkozók életében átbillenhet-e a mérleg nyelve néha egy-egy döntésnél oda, hogy emocionális alapon döntenek?

B.K. Ez ténykérdés, hogy átbillen. Nem helyes. Nem helyes. Ha engem kérdezel, akkor azt mondom, hogy a vállalkozásokban nincs helye a szívnek. Ezek veszélyes dolgok…

P.GY. Most rátapintottunk, hogy miért is fontos az a bizonyos mentor szerep. Sokan indulnak úgy neki egy vállalkozásnak, hogy ez nekem fontos, szerintem ennek helye lenne, elkezdi lendületből, lelkesedésből, szívből.

B.K. Híres, utolsó mondatok. Én azt mondom, Gyöngyi, csináljunk jövőre egy mentor programot, vagy egy mentor előadás-sorozatot elsőre. Behozunk egy-két olyan nagy tudású bölcs embert, aki már mindent tud az üzleti világról. Rengeteg sztori van. Olyan fiatalembereket hozzunk be mentoráltként, akik kellően bátrak ahhoz, hogy esetleg ellen merjenek mondani.

P.GY. Kicsit provokáltalak itt a végén, mert nem véletlen volt ez a felvetésem. 

B.K. Állunk elébe.

P.GY. Nagyon szépen köszönöm Balogh Károlynak, hogy vendégem volt a mai Vágj bele! műsorában, érdekes dolgokat érintettünk.

B.K. Engem is meglepett egy-két új gondolat, amit tovább kellene vinnünk.

Ha tetszett írásunk, támogasd munkákat! Várjuk visszajelzésedet, véleményedet a contact@womanext.hu címen.

Érdekesnek találtad? Oszd meg másokkal is!